Most a szezon vége felé szeretnék információt adni egy – szerintem – fantasztikusan jó sífutó, sítúrázó helyről: a Sumaváról ill. a Bajor Erdőről. Ezt a területet Európa „zöld szívének” is nevezik. A nagyobb része Csehországra esik, a kisebb Németországra, de a déli csücske átnyúlik Ausztriába is (Böhmerwald). A területének nagy része Nemzeti Park. A cseh NP 690 négyzetkilométer (!), a német ettől jóval kisebb, de értelemszerűen összefüggenek. Tehát hatalmas területről van szó, és a síterepek még jócskán túlnyúlnak a NP határain is.

Én több ízben voltam ezen a területen, - német és cseh oldalon is - sível és gyalogtúrán is. Messze nem ismerem az egészet, de arra elég volt, hogy egy nagyon jó benyomást szerezzek, amit itt szívesen megosztok a honlapunk olvasóival.

Mivel nagy területről van szó, nem lehet egyik ország oldalán sem egy meghatározó centrumot nevesíteni. Északon a határváros Bayerisch Eisenstein / Zelezna Ruda, középtájon Németországban Zwiesel, Mauth és Finsterau, a cseheknél Kvilda és Zadov, majd dél felé Haidmühle, ill. a cseh oldalon a Lipnó-i víztározó környéke nevezhető meghatározó körzetközpontnak.

Valamely ismertetőben egy helyi mondást idéztek erről a vidékről, ami mindent elmond az éghajlatáról: „Dreiviertel Jahr Winter, ein Viertel Jahr kalt.” (Háromnegyed év tél, egynegyed év hideg.) Egy biztos, hogy amikor télen voltam ott, mindig sok hóval találkoztam. Pedig a vidék jellemzően „csak” 850-1150 m magas és ebből emelkedik ki néhány magasabb csúcs is. Ezt a hideg éghajlatot használták ki mindkét (mindhárom) országban igen komoly téli sportélet kialakítására: van egy sor alpesi pálya is, nyilván ezek kisebbek, mint az Alpokból ismertek, de szemmel láthatóan nagy a látogatottságuk, sok esti fényben is működik.

De az igazán fantasztikus ebben a Sumavában, vagy Bajor Erdőben – nevezzük bárhogyan – hogy ezek a területek gyakorlatilag vég nélkül össze vannak kötve - határon átnyúlóan is - végtelen kilométerű síutakkal. Nem tudom megszámolni őket, de biztos ezer kilométer feletti számról kell beszélnünk, ha nem több ezerről. Mindkét oldalon profi gépi nyomfektetéssel. Ahol a hely engedi, pl. Kvilda és Horská Kvilda közt ott 5 km hosszban 4 párhuzamos klasszikus sáv fut, közte 3 scating nyommal. Amivel viszont számolni kell, hogy bár elsősorban nyilván keresik a sífutáshoz illő szintek beállítását, a nagy távolságok összekötéséből adódóan elő-előfordulnak ugyancsak meredek helyek, amik ránézésre inkább alpesi pálya meredekségűek. Itt mindenkinek el kell döntenie, hogy vállalja-e a hóekés lefékezést – volt ahol ezt 1,5 km-en keresztül kellett tartanunk – vagy inkább lecsatol és léccel a vállán teszi meg a kritikus szakaszt. A német oldalon a pályákon jelzik a nehézségi fokot, a cseh oldalon nem. A pályarendszer alkalmas sífutásra – a szó klasszikus értelmében - de a sífutó léccel történő sítúrázáshoz legalább annyira. A rendelkezésre álló papír és digitális alapú térképekkel kondíciónknak megfelelő napi túrákat állíthatunk össze. Ezt segítik a megfelelő távolságokban fellelhető kiskocsmák és éttermek, melyek kiváló bajor és cseh sörökkel is elkényeztetnek bennünket.

Mindez nincs túl messze Soprontól, attól függ, hogy melyik részét célozzuk meg 350-420 km, aminek jó része osztrák autópálya. Tapasztalatom szerint azért az utazásra egy irányban kb. 5 órát kell számolni. Bár nem mélyedtem bele, de úgy érzem, hogy a terület vasúttal is jól elérhető.

Mindkét oldalon komoly turisztikai információs és szállás rendszer várja a látogatókat. Én úgy éreztem, hogy mindkét országban jellemzően a hazai közönség van jelentős túlsúlyban. Ezen belül is Németországban a sífutást inkább az idősebbek űzik, míg a cseheknél minden korosztály, és ezen belül hangsúlyosan a fiatalabb volt látható. Mindkét oldalon jó középkategóriás szállást sikerült elcsípnem, a cseh oldal árfekvése gyakorlatilag megfelel a magyarországinak.

Külön meglepetés volt számomra, hogy többször is találkoztunk magyar sporttársakkal, voltak köztük soproniak is és volt olyan is, aki már 10 éve jár vissza a Sumavába.

És ami feltétlenül szóra érdemes: az osztrák pályák jellemzően 7-10 Eurós napi díjaival szemben mind a német, mind a cseh oldalon ezeknek a pályáknak a használata ingyenes! Fizetni csak a parkolásért kell, ha azt autóval igénybe vesszük.

Amennyiben a cseh oldalon szeretnénk sífutni, akkor mindenképpen érdemes letöltenünk a mapy.cz honlapot. Ha itt átállítjuk magunkat a téli (winter) módba, akkor látni fogjuk a terület összes sífutó útját kék színnel. Vastagon emelik ki a Sumavska Magistrala-t ami a területen végigvezető gerincút. (Ugyanez van a német oldalon is Bayernwald Loipe név alatt.) A honlap arról is tájékoztat különféle színskálákkal, hogy a legutóbbi gépi nyomfektetés hány nappal korábban történt az egyes szakaszokon. (A lap komolyságát mutatja, hogy a mapy.cz honlap „winter” állásban a soproni sífutó pályáinkat is mutatja!)

A cseh oldalon történő nyelvi kapcsolatfelvétel a mai technika mellett megoldható a Google, a DeepL vagy valamely hasonló fordítóprogram segítségével. Helyben mindig akad valaki, aki legalább annyit tud angolul vagy németül, mint mi és az emberek igen segítőkészek, barátságosak. Német oldalon nyilván a német nyelv dominál.

A további tájékozódáshoz az alábbi honlapokat ajánlom:

Térképként mindenütt: https://www.mapy.cz

A Bayernwald Loipe interaktív térképe: https://www.schneebericht-bayern.de/bayerwaldloipe-arberland-nationalparkregion-dreisessel/

Hóviszonyok cseh: https://www.czech-tourist.de/schneehoehen.htm

Hóviszonyok német: https://www.bayrischer-wald.de/bayerischer-wald/winter/schneebericht.html

A szállásokról olyan sok helyen lehet tájékozódni, hogy ahhoz nem adok megkülön linket. Természetesen a fentieken túlmenően is vannak tájékozódási lehetőségek, ezeket mindenki megtalálja saját szájíze szerint.